Vesére várva sportol - Interjú Kisbakonyi Fannival

spar201700040-1.jpg

Fanni vesebetegsége 2011-ben, tizennyolc éves korában derült ki. Majd két és fél év múlva elkerülhetetlenné vált a művesekezelés. Azóta hetente háromszor négy órában jár hemodialízis kezelésre. Elvégezte a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet, jelenleg dolgozik és fut. Két éve a Nemzeti Vese Program futó nagykövete. Minden futóversenyen ott van, a 10 kilométeres és a félmaratoni távok lefutása után a Trappancs csapatához csatlakozva kezdett el a szervátültetettek atlétika edzésére járni, majd élete első nemzetközi versenyén, a Szervátültetettek és Művesekezeltek Európa-bajnokságon egy ezüst- és egy aranyérmet nyert.

Vesetranszplantációs várólistán van, nagyon várja az új vesét és azt az új életet, amit a sikeres veseátültetés jelenthet. Interjú a Trappancs Egyesület sportolójával.

Zana Anita: Hogy kezdődött vesebetegséged? Ha jól tudom, még most is vesére vársz. Hogyan telnek így mindennapjaid?

Kisbakonyi Fanni: Gimnáziumi tanulmányaim vége előtt nem sokkal diagnosztizálták nálam a krónikus veseelégtelenséget egy véradást követő rosszullét kapcsán. Igen, jelenleg is vesére várok, 2014. április 14. napja óta járok dialízisre heti három alkalommal négy-négy óra időtartamban, transzplantációs listán viszont csak 2016 decembere óta vagyok. Kezdetben sajnos féltem a transzplantációtól, és ezért elleneztem a listára kerülést. A dialízis kezdetekor még egyetemre jártam, azóta már elvégeztem a Nemzeti Közszolgálati Egyetem igazgatásszervezői alapszakát, és 2015 októberétől folyamatosan dolgozom, heti negyven órában a fővárosban. A munka mellett pedig, ahogyan időm engedi, rendszeresen sportolok is, próbálok tehát a lehető legteljesebb életet élni.

ZA: A sport miként került az életed középpontjába?

KF: Kiskoromtól kezdve igyekeztem sportolni, fociztam is az általános iskolában és egy kis ideig gimnáziumban is, majd egyetemen szintén, ahol a foci mellett szinte minden szemeszterben más sportra jártam testnevelés tantárgy teljesítése miatt. Ekkor kipróbálhattam az úszást és a floorballt is. A futással 2012 nyarán, érettségi után kerültem közelebbi kapcsolatba, amikor is egyik unokatestvérem félmaratonra készült. Azon a félmaratonon én is elindultam váltóban, majd utána jött egy kis kihagyás, és végül a dialízisem kezdete óta - kis megszakításokkal - rendszeresen futok.

Számtalan 5.000 métert, 10.000 métert, nyolc félmaratont és egy 30.000 méteres távot teljesítettem azóta utcai versenyeken. Úgy gondolom, a futás sokat tesz ahhoz, aki jelenleg vagyok, és ahogyan az életemben felmerülő problémákat kezelem, és nem mellesleg megerősíti a szervezetemet a közelgő transzplantációra is. Talán nem túlzok, ha azt mondom: a futásnak köszönhetem, hogy soha nem veszítettem el a reményt a teljes felépülésemre.

ZA: Úgy tudom a Nemzeti Vese Program futónagykövet is vagy. Ez, mit jelent pontosan?

KF: Igen, a tavalyi Vivicittá városvédő futáson vettem részt először a program nagyköveteként, akkor egy gyermekbarát veseosztály kialakítására gyűjtöttünk adományokat. A Nemzeti Vese Program mellett a Trappancs Egyesület sportolójaként és jótékony futó nagyköveteként szoktam a versenyeimen részt venni. Mind a két szervezetet szívesen képviselem dializáltként, és fogom képviselni majd transzplantáltként is. Hiszem, hogy az apró törekvéseink is elindíthatnak másokban fejlődést, és tudatosabb, egészségesebb életre sarkallhatják őket, valamint példát mutathatnak az élet más területein is.

ZA: A hosszú távú futásokban vagy a legjobb. A Vantaa-i Európa-bajnokságon elért sikereidre hogyan gondolsz vissza?

KF: Az, hogy tavaly részt vehettem egy Európa-bajnokságon dializáltként, életem egyik legnagyobb élménye volt. Kezdetben bevallom, csak azért futottam, hogy jó mentális és fizikai állapotban tartsam magam, formálódjon a testem, de a transzplantáltakkal való edzések, illetve versenyek új célt adtak: szeretnék kijutni minél több Európa- illetve Világbajnokságra, és azokon minél jobb eredménnyel szerepelve képviselni országunkat.

Soha nem szabad feladni, mert minden nehézség valami újat és jót tartogathat, ha elég bátrak vagyunk elfogadni az új helyzetet, és kihozni belőle a lehető legjobbat.

Természetesen a legbüszkébb a Vantaa-ban elért korosztályos Európa-bajnoki címemre vagyok 5000 méteren. Akkor úgy éreztem, hogy végre bebizonyítottam magamnak, hogy mindent elérhetek, amit szeretnék, csak elég kitartónak kell lennem.

ZA: Most milyen cél lebeg a szemed előtt a sportban és azon túl?

KF: Jelenleg természetesen a legfőbb célom a sikeres transzplantáció. Minden további csak ezután következhet, a megfelelő lelki és testi rehabilitációt követően. Mondhatnám, hogy ez a műtét a kulcs a jelenleg lakat alatt lévő, de gyönyörű szép bejárati ajtómhoz, amit minden nap megcsodálok, és tudom, hogy mikor kinyílik, rengeteg csodálatos és izgalmas dolog fog rajta kiáramlani. De hogy példákat is említsek, természetesen szeretnék még tovább tanulni, hiszen a továbbtanulásom az alapdiplomám megszerzése után - többek között - a betegségem miatt abbamaradt, a nyelvismereteimet fejleszteni, családot alapítani, illetve sokat utazni, hiszen a dialízis nagyon szoros és szigorú rendszert vezetett be az életembe, amitől megszabadulni talán a legnagyobb álmom. Ami pedig a sportot illeti, a felépülésem után természetesen folytatni fogom a futást, és nem titkolom, célom, hogy egyszer a transzplantáltak körében Európa- és világcsúcs fűződjön a nevemhez. A veseelégtelenségem megnyitott egy új kaput előttem az életben, és ezért talán hálás is lehetek a sorsnak, hiszen ki tudja, milyen ember lennék, hogyan gondolkodnék a világról, ha mindez soha nem történt volna meg velem. Ez tanított meg a feltétel nélküli küzdésre is többek között. Hiszek benne, hogy a dolgok okkal történnek velünk, és talán az volt a sorsom, hogy a korai megpróbáltatásokon keresztül meg tanuljak bízni önmagamban és abban, hogy én is megérdemlem, hogy boldog és sikeres legyek.

Szerző (forrás): Zana Anita
2017. October 29. 09:37

Partnereink

Az oldal üzemeltetője süti fájlokat (cookie) használ, az adatvédelmi szabályzat rendelkezései szerint. A süti fájlok a számítógépén tárolódnak.