Az (egyik) legszebb sportág - Interjú Juhász Adriánnal

pmb-25.JPG

Juhász Adrián evezős világbajnoki és Európa-bajnoki címet is magáénak tudhat, bár neve talán kevesek számára ismerős még. Nemrégiben szeretett sportágáról, a sikereiről és nem utolsó sorban a terveiről beszélgettünk vele.

Reméljük, hogy a Juhász Adriánnal készült interjú kapcsán az evezést is népszerűsíthetjük a magunk eszközeivel.

Zana Anita: Hogyan lesz valaki evezős? Miként választottál sportágat?

Juhász Adrián: Édesapám korábban evezett, az ő javaslatára kerestem fel a szolnoki Tisza Evezős Egyletet, ahol evezni kezdtem 2001-ben. Előtte sokféle sportágat kipróbáltam, vízilabdáztam és búvárúsztam, amik egyaránt megalapozták sikeres evezős pályafutásomat.

ZA: Ha valaki most választ sportágat, miért érdemes az evezést választania? Hogyan ajánlanád neki?

JA: Lehet, hogy elfogult vagyok, de szerintem ez az egyik legszebb sportág, ami egyben az olimpia harmadik legnépesebb sportága és angol hagyományai vannak. Magyarországon sajnos kevésbé népszerű, és sokszor összekeverik a kajak-kenuval. Szinte az egész évben a szabadban, jó levegőn végezhető mozgásforma, amely minden izomcsoportot megmozgat. A versenyek által sok olyan helyre eljuthattam a világban, ahová egyébként biztos nem tudtam volna.

ZA: Az elmúlt években Simon Bélával remek párost alkottok. Európa-bajnoki és világbajnoki címet is szereztetek az elmúlt két évben. Mi a sikereitek titka?

JA: Simon Béla is szolnoki evezős, egy egyesületben nevelkedtünk, közös edző irányítása alatt, így az alapjaink azonosak. Ő egy évvel idősebb nálam, így kezdetben külön csapatokban, más-más korosztályban versenyeztünk a nemzetközi versenyeken, de a hazai megmérettetéseken már régebben is gyakran ültünk egy hajóban. 2009 óta evezünk a kormányos nélküli kettesben, amikor is első versenyünkön, az U23 világbajnokságon az ígéretes második helyen végeztünk. Azóta több tízezer közösen megtett kilométer van mögöttünk, és számos tapasztalatot szereztünk a különböző versenyeken.

Béla erőssége a robbanékonyság, nekem pedig nagyon jó az állóképességem, így jól kiegészítjük egymást. A közös évek munkájának köszönhetően nagyon jól megértjük egymást szavak nélkül is a hajóban, és amikor egy-egy futam legnehezebb szakaszához, a 2000 méter utolsó háromszáz méteréhez (finish) érünk, akkor egyszerre tudunk hirtelen tempóváltásba kezdeni, amivel nagy meglepetést tudunk okozni az előttünk lévő ellenfelek számára.

ZA: Hogyan emlékszel vissza a sikereitekre, győzelmeitekre?

JA: Természetesen örömmel. Az Univerziádén, az Európa-bajnokságon és a világbajnokságon is már-már elveszettnek tűnő helyzetből tudtunk az élmezőnybe lépni, és aztán elsőként áthaladni a célvonalon. Ezeket a futamokat bármikor szívesen nézem vissza.

ZA: Az idei évre milyen célokat tűztetek ki magatok elé?

JA: A tavaly - kormányos kettesben - elért világbajnoki cím nagy lendületet adott a további felkészüléshez, amit idén eredeti hajóegységünkben, a kormányos nélküli kettesben folytatunk. Erre az évre a célunk a technikai fejlődés, gyorsulás, és ezáltal egy olyan futamidő megevezése, amivel már jó esélyünk van az újabb olimpiai kvalifikációra.

A helyezések tekintetében nehéz jósolnom, mert a világ élmezőnye annyira szoros, hogy gyakorlatilag az aktuális formaidőzítésen, mentális és fizikai állapoton múlik az első 18 helyezés kimenetele. Egy közel hét percig tartó, kétezer méteres távon sokszor tized vagy akár század,- ezred másodpercek döntenek a célvonalban arról, hogy ki jut a döntő futamba.

ZA: A sportpályafutásod után milyen terveid vannak?

JA: Párhuzamosan tanulok építő-és környezetmérnök szakokon, az élsport befejezését követően ezen a területen szeretnék majd elhelyezkedni.

Szerző (forrás): Zana Anita
2018. January 22. 07:49

Partnereink

Az oldal üzemeltetője süti fájlokat (cookie) használ, az adatvédelmi szabályzat rendelkezései szerint. A süti fájlok a számítógépén tárolódnak.