Az asztalitenisz és a röplabda jól megfér egymás mellett - Interjú Szendi Jánossal

20170628-130014987336221498733622061846500-asztalnal.jpg

János vesetranszplantált, a sport gyerekkora óta az élete része. Tízéves korától huszonhárom éves koráig kézilabdázott, majd testnevelő tanár lett, majd új vesét kapva sportolni kezdett a szervátültetettek között. Aki az idei Világjátékokon pedig asztaliteniszben vegyespárosban és párosban bronzérmes lett, emellett a röplabda csapat tagjaként is felállhatott a dobogó harmadik fokára.

Interjú a jókedvű Szendi Jánossal.

Zana Anita: Végzettsége szerint testnevelő tanár, éppen ezért úgy vélem a sport fontos szerepet játszott mindig az életben. Ugye, nem tévedek?

Szendi János: Valóban gyerekkoromtól kezdve sportolok. Egészen huszonhárom éves koromig kézilabdáztam. A csapatsportok és a labdajátékok állnak hozzám közel. Az olyan sportokat szeretem, amelyeket közösségben lehet űzni. A sporthoz kötődő szoros kötődésemből adódóan egyértelmű volt, hogy testnevelő tanár leszek.

ZA: És a transzplantációja után is egyértelmű volt, hogy a sport marad?

SZJ: Igen, keresetem a lehetőségeket a mozgásra, a sportolásra a műtétem után is. Próbálkoztam az úszással és a futással is, de ezeket unalmasnak, monotonnak tartottam. Később szemcsére rátaláltam a röplabdára és az asztaliteniszre.

ZA: Mit kell tudni transzplantációjáról? Miként sportol így?

SZJ: 1992-ben volt első vesetranszplantációm, majd 2008-ban a második. Szerencsére most jól vagyok, semmi panaszom nincs. A sport tölti ki életem ma is, mint azelőtt. heti kétszer háromszor asztaliteniszem, egyszer röplabdázom. Tatán élek, a helyi asztalitenisz-csapatban is játszom a megyei bajnokságban. Emellett Budapestre is járok heti egyszer röplabda és asztalitenisz-edzésre is.

ZA: A Világjátékokon szerzett három bronzérmét miként értékeli?

SZJ: Elégedett vagyok a három bronzérmemmel, de az asztalitenisz egyéni versenyszámát illetőleg csalódott vagyok, hiszen címvédőként még legjobb nyolc közé sem jutottam be. A versenyek egyébként gyönyörű helyen voltak, és Spanyolország egyébként is kedvenc országaim egyike. A szervezés kicsit latinos volt, de ennek ellenére nagyon jól érzetük magunkat.

ZA: Ha jól tudom volt két csapatsportág bemutató jelleggel a Világjátékokon? Erről mit érdemes tudnunk?

SZJ: Labdarúgás és a kosárlabda volt bemutató jelleggel a Világjátékokon. De nem kaptunk értesítést arról eddig, hogy ezek a későbbekben bekerülnek –e majd a hivatalos versenyprogramba. Mivel nagyon szeretem a csapatsportokat, ezért örülnék, ha esetleg valamelyik hivatalos sportág lenne egy Európa – vagy Világjátékon majd.

ZA: A sportban milyen tervei vannak még?

SZJ: Az asztaliteniszben már július végén elkezdtem az edzéseket. A fogyatékossággal elő asztalitenisz Top 12 versenyén végül kilencedik lettem, ami nem olyan rossz eredmény, főleg ha hozzátesszük, hogy többek között ellenfeleim voltak az épek között az NBI-ben játszó paralimpiai bajnok Pálos Péter, illetve a paralimpiai ezüstérmes Csonka András is. Röplabdában szeptember 20-től kezdőnek az edzéseink. Készülök a soron következő nagy versenyre, a 2018-as Szervátültetettek Európa Játékára, ami Szardínián lesz.

Szerző (forrás): Zana Anita
2017. September 11. 16:47

Partnereink

Az oldal üzemeltetője süti fájlokat (cookie) használ, az adatvédelmi szabályzat rendelkezései szerint. A süti fájlok a számítógépén tárolódnak.